Mondókáskönyv - Volt egyszer egy kakasom (Vagabund Kiadó)

Mondókáskönyv - Volt egyszer egy kakasom (Vagabund Kiadó)

A mondókák fejlesztő hatásai

-          A ritmus (mondóka) testünkre gyakorolt hatásai:

A zene, a mozgás, a ritmus iránti vonzalom visszavezethető a méhen belüli élményekre, hiszen amellé, hogy a gyermek hallja az édesanya szívverését egy folyamatos mozgás, ringatózás is társul. Mindezt figyelembe véve érthető, miért nyugtatja meg az újszülötteket az énekkel, dúdolással egybekötött ringatózás. A mondókák alatti egyensúlyi (vesztibuláris) ingerléssel (hintáztatás, höcögtetés, lovagoltatás, ringatás, tapsolás) a gyermek mozgáskoordinációját és egyensúly észlelését javítjuk és fejlesztjük. A ritmus hallása, érzése, átélése közvetlen hatással van a légzésre, vérnyomásra, az izmok állapotára, a közérzetre, az érzelmek, a képzelet és az emlékezet pedig aktivizálódnak.

„ A ritmus és a dallam ereje az agy fejlődését is képes befolyásolni. A ritmus megértését a bal agyféltek analizáló működése segíti elő, majd ugyanitt történik a rögzítés is. A kreativitásért felelős jobb agyféltek a dallam felismerését rögzíti, beindítja a zene által előcsalt emlékeket – és a képzelőerő működésbe lép. A ritmikusság és zene így a két agyféltekét egyszerre készteti aktivitásra, melynek következménye a beszéd és a harmonikus mozgás fejlődése, a szókincs bővülése.” (Németh Noémi 2017.)

Mondókázás közben a mozgás- ritmus- és beszéd összerendezése az agyi területek összekapcsolását (integrációját) eredményezi, mely a későbbi tanulási folyamatok alapozását szolgálja.

-          Szülő-gyermek kapcsolat mélyítése, a szocializációs képességek erősítése: 

A népi mondókák jellemzője, hogy folyamatos test – és/vagy szemkontaktust tart fenn a felnőtt és a gyermek között, ami erősíti a köztük lévő érzelmi kapcsolatot, és meghitté varázsolja ezt a közös élményt. A szülő – gyermek kapcsolat kiegyensúlyozottsága kihatással lesz a későbbiekben a gyermek szocializációjára, társas kapcsolataira. Mindezeket figyelembe véve jól látható, hogy a - családok életében sajnos oly sokszor napirendbe beiktatott - tévén keresztül érkező ritmus, zene nem helyettesítheti az ölbeli játékokat, nem pótolhatja a mondókázás ebbéli fejlesztő hatásait.  A mondókázás fontos eleme a két fél közötti érzelmi kötődés és bizalmi kapcsolat erősítése.

-          A mondóka, mint a beszédindítás eszköze:

A mondókákban gyakran használt hangutánzó és hangulatfestő szavak a gyermekek számára érdekesek, figyelemfelkeltőek, a szöveghez kapcsolódó kiszámítható mozgás pedig segíti a szavak bevésését és előhívását. Az egymással szembeni elhelyezkedés közben a gyermek megfigyeli a száj mozgását, az artikulációt, s a kézmozdulatokhoz hasonlóan egy idő után leutánozza azokat. A manapság gyakran alkalmazott internetes gyermekdalok és mesék a szájmozgás utánzására, az arcon megjelenő érzelmek kifejezésének megértésére és megtanulására nem biztosítanak lehetőséget a gyermeknek.

-          Ismeretbővítés mondókákkal:

A mondókákon keresztül a gyermek ismerkedik a környező világgal, az állatokkal, növényekkel, természettel és az évszakokkal. Az anyanyelv megismerésének és a szókincs bővítésének kiváló eszközei az ölbeli játékok.

-          A kognitív funkciók fejlesztése:

A mondókák ismételgetése, tanítása fejleszti a gyermek figyelmét, emlékezetét, képzeletét. A mondókák általában rövidek, ritmusosak, így a prózai szövegeknél könnyebben megtanulhatóak. A kisgyermekkorban megtanult számtalan mondóka, versike, dalocska a memória fejlesztésével megalapozza a későbbiekben iskolában szükséges tananyag megtanulását.

Szeretném külön kiemelni a képzelet fejlesztésének fontosságát. A technika gyors ütemű fejlődése, a gyermekjátékok és képes mesekönyvek számának rohamos növekedése a képzelet és fantázia fejlődését nagy mértékben visszavetette. A generációkkal ezelőtt gyakran alkalmazott mondókázás, ölbeli játékok és - a mai napra szintén eltűnni látszó – élőszavas mesemondás, az egyszerűbb és nem „mindent tudó” gyermekjátékok a képzelet és fantázia megfelelő fejlődését biztosították. A televízió, a számítógép és az okostelefonok nevelésben való részvételével a gyermekek elé kész képeket tárunk, megakadályozva ezzel azt, hogy a képzelete és fantáziája segítségével önálló gondolati képeket alkosson.  A képzelet megfelelő fejlettsége a gondolkodási műveletek mindegyikére kihatással van, s különösen érzékelhető a problémamegoldó gondolkodás minőségében.

A mondókázás, az ölbeli játékok szórakoztatnak, nevelnek, tanítanak, mégpedig a test, és az értelem fejlődésével párhuzamosan, vagyis az életkori sajátosságokhoz igazodva. Pozitív hatásuk minden fejlődési területet érint, ezért nagyon fontos, hogy népi kultúránknak ezt a részét ne engedjük eltűnni a nevelésből és a játékból sem.

(részlet: Kemény Hargita Kerekecske, gombocska /szakmai cikk/ - Megjelent: Koraszülöttek lapja )

Keménylapos lapozgatható könyv, 5 lapos, minden lapon több mondókával és a mondókákhoz tartozó szép színes illusztrációkkal.

Újszülött kortól ajánljuk.